Csőmenettömítő zsinór

Amióta az emberiség kitalálta a csövet, valószínűleg azóta küzd azzal is, hogyan lehet a csöveket, később még a különböző gépeket is egy zárt láncba kötni szivárgás nélkül. Sőt, ez a probléma előjön a levegő esetén is, különböző gázokat is szállítunk csövekben, amik könnyen szivárognak a nem teljesen pontos illesztéseknél.

Ilyen esetekben a legkézenfekvőbb és legolcsóbb módszer, ha nem túl nagy résről, szivárgásról van szó, hogy csőmenet tömítőt alkalmazunk, ami az előkelő név ellenére sokszor nem más, mint egy kis kenderkóc kötél vagy teflon szalag. Ezek az anyagok megakadályozzák a szivárgást a meneteknél. Akármilyen pontosan is illeszkedik két menetes vég egymásba, némi rés mindenképpen marad, másképp nem lehetne összecsavarni. Ez a rés azonban azt jelenti, hogy itt szökhet, szivároghat a folyadék vagy a gáz.

Ezt hivatott megelőzni a csőmenet tömítő. Maga az anyag, akármilyen apró, sok kihívásnak kell megfeleljen: ellenálló legyen kémiailag és biológiailag, bírja a hő- és nyomás ingadozást, és ne eresszen hosszabb idő elteltével se.

A csőmenettömítő zsinór története...

… valószínűleg az első olyan napon kezdődött, amikor egy cső nem volt elég hosszú, és megpróbálták megtoldani. Ez elméletben elég egyszerű, összedugom a cső két végét valahogy és hajrá. Ám a folyadékok, gázok hajlamosak arra, hogy a legkisebb résen is szökni kezdjenek, így nagy valószínűséggel, ezzel a problémával már a legelső alkalommal szembesültek a régi korok barkácsolói. A megoldás kézenfekvő: el kell valamivel tömni a rést.

Valószínűleg az első tömítések természetes anyagból, a településeken megtalálható alapanyagokból készültek. A kötelek készítésére használt kenderkóc olyan kiválóan látta el ezt a feladatot, hogy nagyon sokáig jellemzően ezt használták, és a mai napig is van létjogosultsága. Olcsó, nedvesség hatására megduzzad, így jól tömít. Pasztával használva - pl szilikon - még tartósabb tömítő hatás érhető el.

Mai formái

Ahogy az ipar és a feldolgozó technológia fejlődött, úgy jelentek meg a különböző tömítő anyagok, amik lassan kezdték átvenni a kenderkóc szerepét. Ma a legszéleskörűbben használt anyag a teflon szalag, amivel nagyon könnyen, gyorsan, tisztán lehet dolgozni. Kis tekercsekben kapható, könnyen és gyorsan lehet használni, ha szükség van rá. Továbbfejlesztett változata a teflonzsinór, ami magasabb árú ugyan, de az ezzel szerelt menetek megmozdíthatóak anélkül, hogy a szivárgás miatt kellene aggódni.

A csőmenettömítő zsinór használata

Első lépésként az egymásba illesztendő meneteket kell megtisztítani. Ne legyen rajtuk semmilyen szennyeződés, előző tömítés maradványa. Ezután a menet emelkedés irányába kezdjük feltekerni a szalagot. Zsinór esetén ugyanúgy a menet irányába kell haladni, de a dobozon minden esetben rajta van, hány menet kell a cső biztonságos szivárgás mentesítéséhez. Arra különösen figyelni kell, ne csak a menet árkokba feküdjön fel a zsinór, hanem a szálak egymást is keresztezzék.

Ha fent van a tömítés, akkor óvatosan, először kézzel, és ha rendesen összekapott, szerszámmal tekerjük a helyére a szerelvényt, csővéget. Ha teflon zsinórt használtunk, akkor azért lehet picit igazítani, visszafelé mozdítani ha nem jól illeszkedik a két fél, de érdemes mindenképpen óvatosan, pontosan dolgozni.

• -50°C és +130°C fok között, hőálló és 16 bar nyomásig tömít
• lehetséges a szerelvények szerelés utáni pozícionálását a szivárgás veszélye nélkül
• fém és műanyag menetek tömítésére is alkalmas
  • 1/2" külső menetméret esetén 6-8 körülcsavarás
  • 3/4” külső menetméret esetén 7-9 körülcsavarás
  • 1” külső menetméret esetén 8-12 körülcsavarás
  • 6/4” külső menetméret esetén 10-15 körülcsavarás
  • 2” külső menetméret esetén 15-25 körülcsavarás
  • 2 1/2" külső menetméret esetén 20-30 körülcsavarás
  • 3” külső menetméret esetén 25-35 körülcsavarás