A levendula

A legtöbben a levendulára csak úgy gondolnak, mint a szép lila virágot hozó növényre, aminek a virágát csokorba kötik, és ha elszárad, akkor kis zsákocskákba rakva tárolják a ruhásszekrényekben a molyok ellen, és az illata végett.

A virág pedig sokkal  több ennél...

A Földközi Tenger vidékeiről származik, ettől fogva nagyon szereti a napos helyet, és nem egy igényes növény, nem szereti a sok vizet.

Érdemes rózsák, illetve ritka lombkoronájú fák alá ültetni, mert távol tartja a tetveket, és a hangyákat is a szomszédjairól.

Nagyon mutatós egy egész levendula sor a járda szegélyek mellett, esetleg egy sziklakertben... és ha ügyesen metsszük, évek alatt akár kis fává is lehet alakítani.

De aki nem teheti meg hogy kertbe ültesse, balkon ládákban, dézsákban, cserepekben is nagyon mutatós növényke tud lenni, viszont ilyenkor oda kell figyelni hogy ne száradjon ki a földje.

A felkopaszodás elkerülése érdekében érdemes minden virágzás után kb a felére vissza metszeni.. És ha időben megszabadítjuk a virágaitól, ami június elejétől egészen július végéig tart, ( nem hagyjuk leszáradni a növényen) akkor még egy szerényebb őszi virágzásban is gyönyörködhetünk majd.

Ha a levendula még 1-2 éves, érdemes jól betakargatni földdel a tövét a fagyok ellen.

 

Többféle fajtája ismert itthon, két féle viszont ami nem tud áttelelni szabadban.

Francia levendula: Talán a legelterjedtebb hazánkban. A Tihanyi Apátság földjein is ez a fajta növény él.

akár 40-50 évet is megél a növény, és 100cm is lehet a terjedelme. Ennek a fajtának a legtöbb a gyógyhatása, és a legjobb az aromája is.

Angol levendula: Nagy mennyiségű levendula olaj nyerhető ki belőle, mint a társaiból. Viszont nagyon markáns, és fanyar illatú. Vízigényesebb, és már érzékenyebb a fagyokra.

Spanyol levendula: Könnyen megkülönböztethető a többi fajtától.A virágok tetején mintha tollszerű virágok lennének. Nem nagyon tűri a fagyot, ezért érdemes télen fagymentes helyen tartani.

Szaporítása:

A magról szaporított módszer nem túl hatékony, nem is nagyon ajánlott kezdő kertészkedőknek.

- A magokat késő ősszel kell cserepekbe ültetni, és melegen tartani, és majd csak tavasszal lehet az erős palántákat kiültetni.

- A legjobb megoldás a tőosztás, amit lehet késő ősszel, és kora tavasszal is végezni. Tőosztásnál figyeljünk oda, hogy ha esetleg fás a szára, azt földdel takarjuk be...ha tavasszal végezzük ,akkor érdemes egy-két kis ágat is bele hajtani a földbe, hogy ősszel egy meggyökeresedett kis növénykét le tudjunk leválasztani róla.

- Másik szaporítási módja a vízben való gyökereztetés. Az elvirágzás után az új hajtásokból kb 5-10 centis kis véget levágjuk, és bele rakjuk vízbe...talán ez a legegyszerűbb módja a gyökereztetésnek.

- Nem utolsó sorban a cserépben való gyökereztetése. Ha gyökeret eresztett, ültethetjük kis cserepekbe, ahol erősödhet...viszont a levendulát nehéz lakásban tartani...ha csak ott tudjuk elvégezni a műveletet, akkor tanácsos ablakba rakni őket, ahol a legtöbb napfény éri. Takarjuk le a növénykénket, hogy a párás közegben fejlődhessenek.A földje legyen mindig vizes, hogy tudjon a gyökerük nőni, erősödni. Ahogy erősebbek lettek, ültessük ki minél előbb őket.