Polírozógépek

Az autópolírozás egy kicsit még most is misztifikált. Nem mintha a szervizek, erre szakosodott műhelyek nem végeznének kiváló munkát, csak az a helyzet hogy otthon polírozni a kocsit jó. Nem feltétlenül olcsóbb, ha profi eszközöket szerzünk be, de van benne valami furcsa elégtétel. Megcsináltuk. Ezt is. 

A polírozás nem az áruházban megvett wax paszta felkenegetését jelenti. Az első mosásig vagy esőig persze van némi látszata, de igazából csak sebtapasz. A valódi polírozás a sérült lakkréteg ledörzsölését jelenti.

A polírozó gépek típusai

Ha arra vetemedünk, hogy saját kézbe vesszük az autó polírozását, rengeteg gép közül választhatunk. Már vége annak a korszaknak, amikor a flexre applikáltuk a különféle, erre alig alkalmas korongokat. Sőt nem csak a korongok voltak erre alkalmatlanok, hanem maga a gép is: a polírozáshoz túl magas a fordulatszáma. A mai gépek már célszerszámok, kimondottan polírozásra valók. 

Ettől függetlenül a kinézete erős hasonlóságot mutat a sarokcsiszolókkal. Két verzió létezik, a normál, forgós és a dual-action (azaz excenteres) változat.

Normál gépek

A normál forgós gépek olcsóbbak, célszerű ezekkel kezdeni. Sőt, ha igazán komolyan gondoljuk, hogy a saját autónknak is nekiesünk majd a frissen szerzett eszközökkel, akkor egy jó tanács: Szerezzünk egy karosszéria darabot valahonnan gyakorló darabnak. Az autó és a családi béke is egyben marad, ha nem élesben kezdünk gyakorolni. Az is megoldás hogy nem a csiszolással kezdünk, hanem a finomabb, fényező korongokkal kezdünk gyakorolni, azzal sajátítjuk el a gép kezelését. 

Excenteres polírozók

Az excenteres gépek már többe kerülnek, cserébe profi munkát lehet végezni velük. Ezek oszcilláló mozgást végeznek, egyenletesebben lehet dolgozni velük, nem lesz a végső eredmény hologramos. Inkább profi kategóriába sorolhatóak, másképp is kell velk dolgozni, cserébe az eredmény is esztétikusabb. Hogy melyiket választjuk a cél és a pénztárca dönti el.

Attól függően, mennyit szeretnénk vele dolgozni, a gépek súlya érdekes adat. Nem egyszerű a gépet fogni, vezetni, excenteres esetén leszorítani. Mivel pontos munkát kell végezni, nem jó, ha nagyon hamar elfárad a kezünk. Ugyanígy a zajterhelés sem mindegy, se magunknak, se a  környezetünknek ne okozzunk kellemetlenséget.

Akkus vagy elektromos?

Mivel a mai Lítium akkumulátorok képesek arra, hogy a hálózati gépekkel egyforma teljesítményt biztosítsanak, így szóba jöhet az akkumulátoros verzió is. Ez elsősorban kényelmi szempont: szeretnénk vagy tudunk magunk után vonszolni egy zsinórt vagy inkább mobilisabb kivitelt szeretnénk? Az akkus változatok picit nehezebbek, hisz az akkumulátort is tartani kell, cserébe nem akad mindenhova a vezeték. 

Polírozás menete

A klasszikus elv az, hogy több lépcsőben végezzük a műveletet. 3 szivacs és 3 paszta - így szól a régi szabály. Durva, közepes és finom: az első a durva karcokra, második a közepesre, harmadik a seprű karcokra, hologramokra. Vannak ma már olyan paszták is, amivel elég 2 lépcsőben átpolírozni a kocsit. Szilikon- és wax mentes pasztát használjunk, hogy lássuk is, mit művelünk, mert a wax feltölti a kis karcokat.

A legjobb, ha kiválasztunk egy kicsi 30*30 cm-es területet és azon kezdünk dolgozni, 6-800-as fordulaton. A gépet orron járatva előre-hátra és jobbra-balra mozgatva végig megyünk a célterületen. Szép lassan. Ha jó, mehetünk tovább, de sietni nem érdemes. Egy kocsira általában 24-30 munkaórát számolhatunk. Hát igen a polírozás nem való idegbetegeknek…

A lépcsők között mossuk le a kocsit, a tiszta felületen jobban lehet látni, hol van hiba még. 

Ahogy az elején szó volt róla, az otthoni polírozás elsősorban önmegvalósítás. Nem kevés időt és gyakorlatot igényel, de olyan sikerélményt ad, mint nem sok minden. Akit érdekel a kihívás, nézzen körül a webshopban.