Valószínű, hogy a hobbi barkácsolás világát ez a két dolog: a szög és a csavar tartja össze.

Kerítés, beálló, polc, saját gyártású bútor: szögeljük vagy csavarozzuk lelkesen. Igen ám, de mikor melyik a nyerő?

Szögelve

 A szög és a kalapács ösztönös használata inkább a kezdőkre jellemző. Ha más nem, egy kalapács minden háztartásban megtalálható; egy marék szög pedig a sarki kisboltban is kapható.

 Ráadásul a kalapács viszonylag egyszerű, “hülyebiztos” szerszám, bár feljegyzett már a történelem olyan szellemi színvonalat is, ahol sikerült ezt az eszközt is elrontani. Szerencsére ez azért nem tipikus: a legtöbbünk képes rendeltetésszerűen, ön- és közveszély okozása nélkül használni.

 Vannak vitathatatlan előnyei: a szöggel nemcsak összerögzíthetünk dolgokat, hanem félig a falba püfölve képet akaszthatunk rá. Egyszerű, ősi technika.

 Amilyen szimplán hangzik, annál könnyebb zavarba jönni, ha az ember beballag egy átlagos barkácsboltba. A bőséges méretválaszték félelmetes, és a különböző fejek is zavarba ejtően sokfélék. Ha a szög mellett tettük le a voksot, de nem vagyunk biztosak magunkban, akkor érdemes megkérdezni az eladókat.

 Amit mindenképp szem előtt kell tartani: a szögek tartó ereje egyedül a fa és az acél közötti súrlódási erőtől függ. Stabilabbá tehetjük, ha több szöget használunk, ha ferdén ütjük be vagy ha nem teljesen bevert szög végét visszahajtjuk, vissza kalapáljuk.

 Ezzel nagyjából elmondható a lényeg: a szögelést inkább a durvább munkáknál, pl. kerítésléceknél, vagy ideiglenes megoldásként érdemes használni.

 Amit még itt fontos megjegyezni, hogy a faanyagtól függően érdemes a szegnek is előfúrni, mert hiába a gyors, “csak felütöm és jól van” technika, a Flinstone stílus könnyen elrepeszti a fát.

Csavarozva

 Jelen esetben maradjunk csak a fa csavarozásánál, hisz azzal lehet csak összehasonlítani a szögelést. Ha nagyobb tartó erő szükséges, akkor mindenképp a csavarok használata javasolt. A menetes szár jól összetartja, összehúzza a fát, nagy a szakítószilárdsága, nagyobb terhet bír.

A méretválaszték itt is szédületes: érdemes a projekt méretéhez igazítani a csavarokat. A nagyobb tartószerkezetekhez állványcsavarok dukálnak, a kisebb dolgokhoz a normál facsavarok is megfelelőek. De itt is érdemes segítséget kérni, ha először vetemedünk barkácsolásra.

Ahhoz, hogy a csavarokat megfelelően tudjuk behajtani kézi racsnis kulcs, vagy méginkább elektromos (vagy akkus) csavarbehajtó kell. Ezeknek a gépeknek a fejlődésével, térnyerésével lett a csavarozás, mint technika is egyre népszerűbb.

Az is lényeges, hogy előfúrjunk a csavaroknak, méghozzá az átmérőjüknél kisebb lyukkal. És itt szeretnék visszakanyarodni a fúró-csavarozó kéziszerszámok dicséretére, amik elképesztően hasznosak ilyenkor, hisz' egyetlen géppel elkészíthető minden.

A csavarok rengeteg különböző fejjel készülnek, ezekhez illeszkedő behajtó fejet is kell természetesen használni.

Általánosak a süllyesztett fejű csavarok, de ha látszik a csavarozás, lehet dekoratív fejeket választani. Erre (is) készülnek a félgömb, lencse fejű csavarok. Azt is vegyük figyelembe, hogy kültéri vagy beltéri lesz-e, amit készítünk. Nem minden csavar anyaga viseli jól az esőt, nedvességet; ha tönkre nem is megy, de előfordulhat, hogy nyomot hagy a fán. 

Összefoglalva

 Mindkét technika a fadarabok összekapcsolására jó, de hogy melyiket válasszuk, attól függ, mi a cél. Gyors, durva munka esetén a szögelés lesz a  nyerő, ha véglegesebb megoldásra törekszünk, inkább csavarozzunk. Ehhez érdemes beszerezni egy jó minőségű kézi csavarbehajtót (ha még nincs), és a hasznosságon túl öröm is lesz vele a munka.